KÁRPÁTKÁDI GÖRÉNYES
Sewer cleaner from the Hungarian bathtub
Évértékelő performansz. A görényes figuráján keresztül megidézem a csatornaszagú óévet, megtartom évértékelő beszédemet, lerázom magamról a szennyvízcseppeket.
New year speach/performance. Through the figure of the sewer cleaner, I recall the sewer smell of the old year, give my annual review speech, shake off the sewage drops.
Bemutató: Eternit
Project833
“We attempt to exceed the nature-culture dichotomy and allow space for the layers of the urban water which are complex and elemental, mystical and profane, celebrated and hidden away. We sing the hymn of bathrooms, washing-machines and flushing toilets, but also the pumps of sewage farms and the alleys of the drainage system. We mourn the end of public baths, the hiatus of the right to hygiene, the loss of our water-rituals and magic.”
Organisers: Sztanó Zsuzsanna, Jeneses Ádám, Kovács Gyula A.,
Curators: buhera klub ( Seress Anna, Zsoldos Anna )
Kárpátkádi évértékelő
“Kádunk fürdővize idén sem csordult ki, mentette a túlfolyó, az alsó szomszéd nem sírt, jó maradt a viszony, csendes és halott. Egyre többen költöznek a földszintre, bizonyítva, hogy van élet a kád alatt is. Hogyan is panaszkodhatna itt bárki, hol atyáink vére folyt le, hisz nem volt repedés, nem áztatta be az anyáink sírját a csőtörés, nem barmolta szét a fürdősó az eleink szennyvize táplálta földet.
A víz idén is állt. Stabilan állt a kádban. És mi jövőre is ugyanebben a vízben pancsolhatunk. A mi dugónk jól zár. Folyhatnánk a csatornába, de mi büszkén zárjuk a kádból az évet. Rózsaszín kilépőnkre jövőre sem lesz szükség.
Most fordulok kárpátkádfestő barátaink felé, kik halott rokonaink haját kiszedték helyettünk, kiknek köszönhetjük, hogy nem kellett ezt az egészet kicserélni, a sárgaság eltűnt, működött a zománcfesték, Kárpátkád hó fehér. Fürdővizünk nem meleg, emeleti szomszédaink nem fűtenek, magunkra vagyunk utalva, segítség hiányában hűlő vízben kell fürdenünk. Szomszédainktól semmi jóra nem számíthatunk, felhintenék fürdősóval a kádágy alatti földet, ha nem gátolnánk meg, hogy behozzák Kárpátkádba az idegen anyagot, hogy aztán színes, szagos szaraikkal befogják a frissen festett felületeinket. Idén megszakítottuk velük a kapcsolatot, a központi csapot elzárattuk. Sikerült függetlenné válnunk, Kárpátkád leve csak a miénk.
Büszkén gondolok a közös pillanatokra, hogy az éveleji vizes hancúrozásokból mostanra sok szép kádlakó született.
Ígérjük jövőre sem eresztjük le a Kárpátkádból a fürdővizet.
Jó pancsolást!
Maradok tisztelettel, Kárpátkádi Görényes”
